Munkaerőpiac: A munkaerő áramlásának közgazdasági piaci mechanizmusa
A munkaerőpiacot a munkaerő adásvételével kapcsolatos közgazdasági értelemben vett piacnak tekintjük. Az eladók, vagyis a kínálat, maguk a munkát kereső egyének, akik összességében alkotják a munkaerő-kínálatot. A vevők, vagyis a kereslet, a munkaadók, akik munkaerőt keresnek, és összességükben alkotják a munkaerő-keresletet. A munkaerő-kereslet és -kínálat közötti különbség pedig a munkaerőhiány vagy a munkaerő-felesleg, más néven munkanélküliség. A munkaerőhiány előnyös a munkavállalók számára, míg a munkaerő-felesleg a munkaadóknak kedvez. Az egyes szakmák, foglalkozási ágak és régiók szerint a munkaerőpiac további részpiacokra tagolódik.
Korábbi történelmi korokban a munkaerő átruházása általában fizikai vagy törvényi kényszer hatására történt. Azonban a kapitalizmus korszakában a munkaerő is áruvá vált, és cseréje önkéntes alapon zajlik, a munkaadók és munkavállalók, valamint képviselőik által kialkudott árakon. A munkaerő árát bérnek nevezzük. A munkavállalók bérre gyakorolt befolyását és a munkavállalás önkéntességét több közgazdasági iskola megkérdőjelezi, például a marxizmus, különösen azokban az ágazatokban és országokban, ahol nem működnek erős szakszervezetek. A bér mértékét az állam is befolyásolhatja.
Munkaerő-kereslet: A munkahelyek létrehozásának és üresedésének határozója
A munkaerő-kereslet az meglévő munkahelyeken tapasztalható üresedés és az új munkahelyek teremtése révén alakul ki. A piacgazdaságban a munkahelyek létrehozása főként a magántulajdonon alapuló, nyereségérdekelt vállalkozások feladata, ami gazdasági növekedést eredményez. Emellett a közhatalom (kormány, helyi önkormányzat) is munkahelyeket hoz létre a közfeladatok ellátására, ami növeli a munkaerő-keresletet és a közfoglalkoztatottak számát. Az ilyen tevékenységeknél a közterhek általi jövedelemújraelosztás is szerepet kap.
A közhatalom feladata azonban nem csupán munkahelyeket teremteni, hanem olyan körülményeket kialakítani, amelyek segítik a vállalkozásokat új munkahelyek létrehozásában. Ebbe beletartozik a jogbiztonság biztosítása, a gazdasági környezet kiszámíthatósága és az oktatásfejlesztés. Fontos továbbá a kreativitás és az innováció előmozdítása az oktatás és képzés minden szintjén, beleértve a vállalkozói tevékenységet is. Az export növelése, az import csökkentése, külföldi vállalkozások belföldi letelepedésének ösztönzése és a fogyasztás ösztönzése is kiemelt feladat.
A közhatalomnak továbbá ösztönöznie kell a vállalkozásokat a leszakadó térségekben való letelepedésre. Ehhez elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése és a vállalkozások támogatása ezen térségekben.
