A Munkaerő-kölcsönzők toborzási gyakorlatának átalakulása Magyarországon 2024-ben
A munkaerőhiány jelentős kihívást jelent a magyarországi vállalatok számára, amelyeknek az ideális munkaerő megszerzése és megtartása egyaránt komoly feladatot jelent az emberi erőforrás osztályok számára. A munkaerő-kölcsönző cégek kiemelt szerepet töltenek be a munkaerőpiac dinamikájában, mind a hazai, mind pedig a külföldi munkavállalók alkalmazása terén. Az új törvénymódosítások pedig alapvető változásokat hoznak a munkaerő-kölcsönző cégek tevékenységében.
Fókusz a hazai toborzásra
Az év elején életbe lépett törvénymódosítások jelentősen átalakítják a munkaerő-kölcsönzés eddigi gyakorlatát. Az új jogszabályok célja, hogy elősegítsék a magyar munkavállalók foglalkoztatását a magyar munkaerőpiacon, és erőteljesebben szabályozzák a külföldi munkavállalók kölcsönzését. Emellett törekednek a munkaerő-kölcsönzői piac átláthatóságának növelésére. Jelenleg csak a minősített munkaerő-kölcsönző cégek végezhetnek toborzást EU-n kívüli országokból munkaerőt egyszerűsített, engedélymentes eljárásban. A cégek olyan területekről közvetítenek munkavállalókat, mint például a Fülöp-szigetek, és várhatóan további belső-ázsiai országok vendégmunkásainak érkezése is.
Az új rendelet szigorítja a minősített kölcsönzői státusz elérésének feltételeit, és előírja, hogy milyen arányban kell magyar munkavállalókat foglalkoztatniuk a munkaerő-kölcsönző cégeknek.
A minősített kölcsönzői státusz megszerzésének egyik alapvető feltétele, hogy a munkaerő-kölcsönző cégnek legalább ezer fős kölcsönzötti állománnyal kell rendelkeznie. Ebből az állományból legalább ötszáz főnek magyar állampolgárnak kell lennie. Emellett a minősített munkaerő-kölcsönző cégnek a nyilvántartásba vételét követően a létszámbővítés során a munkavállalók legalább 30 százalékát magyar vagy Magyarországgal szomszédos országból származó állampolgárokkal kell betöltenie.
